Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. Eozin Blog RSS Feed
 
Tegnap fogtuk magunkat és kivonultunk a Széchenyi térre azzal a konkrét szándékkal, hogy visszameneteljünk a Negyedbe egy moldáv zenekar vezetésével! Az I. Zsolnay Fesztivál egyik kezdő akkordjaként a Fanfara Complexa vezetésével egy kisebb tömeg része lettünk, ami a verőfényes napsütésben büszkén vonult a Negyed irányába.
 
Közben velünk párhuzamosan egy másik csapat a 48-as térről menetelt az Agostones vezetésével. Mindkét zenekar egyébként este is fellépett. Persze, mint ahogy írtam, a menetelés csak az első akkordok egyike volt, hiszen már napközben elkezdődtek a fesztivál programjai: átadták a Planetáriumot, a Zsolnay Kulturális Negyed Bora díjait, illetve volt véradás, kiállításmegnyitó, könyvbemutató is. A Negyed fizetős kapui délután 4-től kezdtek üzemelni, a fél 8-kor kezdődő hivatalos fesztiválnyitányig elkezdtek csorogni az emberek.
 
 
Viszont álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a fesztiválnyitányon elérzékenyülünk. Történt ugyanis, hogy a Lackfi János és Márta István általó közösen jegyzett, pécsi kórusok és Palya Bea közreműködésével előadott kórusmű közben egyszer csak mindenki a magasba nézett ahol azt láttuk, hogy a Negyed kéményei színes füstöt eregetnek. Szinte transzcendens élmény volt látni, ahogy újraélednek a ki tudja mióta nem üzemelő füsthányók, az egyik kollégát annyira meghatotta a dolog, hogy szemenként egy-egy darab könnycseppet el is morzsolt.
 
 
Aztán kórusok le, balkáni rezesek fel, elindult a Boban Markovic koncert, aminek az elején még inkább üldögéltek az emberek, de csak pár szám kellett ahhoz, hogy aktivizálják magukat és a Pirogránit udvar hamarosan átalakult mini fesztivállá. Még Palya Bea is megjelent a színpadon és pocakos kismamaként olyan énekelt és táncolt, hogy ihaj! Közben korzóztunk egyet, megnéztük a művkarosok installációit a Jégveremnél, az óriás ágyat még nem próbáltuk ki, de voltak sokan akik belevetették magukat. Ettünk egy fincsi szalonnás újkrumplit az ételudvarban, ahol egyébként fenséges húsok és finom borok is vannak.
 
 
A Boban koncert után mintegy pihenésként a mindig bájos Rutkai Bori kevésbé csendes, ám annál inkább ülős koncertjén pihegtünk egy csöppet az ArTérben, ahol a nagy tér egy pillanat alatt benépesült emberekkel. Közben azért átlestünk az E78-ba, ahol a délutáni menetet vezénylő Fanafara Complexa muzsikált az érdeklődőknek.       
A koncertek után pedig jöttek a DJ-k: Rutkai Borit DJ Kilia követte, de mi inkább a londoni fenegyerekre voltunk kíváncsiak a Bárcsakban. DJ Scratchy visszavitt inket a múltba és olyan muzsikákat pakolt, hogy azt hittük időutazáson vagyunk. Aztán szép lassan hazacsorogtunk, de előtte mg konstatáltuk, hogy éjszaka is érdemes kijönni a Negyedbe: a fények és akik még ottmaradtak egy furcsa de jóleső vibrálást adtak a hangulathoz…
 
Fotók: Tóth László
 
Még több fotó: http://www.eozinmagazin.hu/eozin_kepgaleria

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eozin.blog.hu/api/trackback/id/tr584477802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása