A napokban megjelentek a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának költöztetői a Zsolnay Negyedben és megkezdődött a kar beköltözése az új épületekbe. Nincs könnyű dolguk a munkásoknak, ugyanis a Damjanich utcai épületből az összes berendezési tárgyon és bútoron kívül jelentős mennyiségű hangszert és többek között kő-, bronz- és faszobrokat, továbbá ezek nyersanyagait is át kell szállítaniuk az új helyszínre.
A műtermek ablakai az udvarra néznek
A július 11-én a város és az egyetem között köttetett
megállapodás keretében a PTE 20 évre kibérli a Művészeti Karnak, a Kommunikáció- és Médiatudományi, illetve a Szociológia Tanszéknek a 14 000 négyzetméteres egyetemi negyedet. A Művészeti Kar már gőzerővel költözik, ezért elmentünk, hogy megnézzük mi a helyzet.
Asztalosműhely, vagy ahogy az ajtón volt: Faműhely
Belestünk a leendő műtermekbe, amelyek a Negyed déli oldalán lévő új épületben találhatók. Az ifjú művésznövendékek ezekben a tágas és jól felszerelt helyiségekben formálják majd a jövőt.
A műhelyek erről a folyosóról nyílnak
Egy szobrász műhely költözés közben
Az MK régi épületéhez képest egy könnyebben megközelíthető és jóval nagyobb alapterületű épület áll a tanoncok rendelkezésére. Nem messze innen, a kar könyvtára a régi gyár kemencéit is magában foglaló épületben kapott helyet, amelyben természetesen a kemencéket is hasznosították és könyvek kaptak benne helyet. A kemencék mennyezetén a kerámiaégetésből visszamaradt fekete sóréteg pedig szerencsére nem lett eltávolítva.
A Kar könyvtára is költözik, balra egy kemence
Balra a műhelyeknek otthont adó épület, jobbra a kantin
A szomszéd épület szintén az egyetemé lesz
A műhelyekből rálátni a közeli udvarra és a parkolóházra
A Negyed északi részében, a 6-os úttól nem messze található a kar főépülete, melyben a vezetőség, oktató- és próbatermek illetve egy 200 fős hangversenyterem kaptak helyet. Ott jártunkkor épp összefutottunk Vas Bencével, a Zeneművészeti Intézet igazgatójával, aki stílusosan egy szolgálati rollerrel járta a hatalmas tereket és büszkén mesélt az épületről. A ház külső falát borító rozsdás fémfelület például egy olyan anyag, aminek a felülete az időjárás hatására berozsdásodik, de nem rohad el, így az anyag időtálló marad a maga rozsdavörös színével. A termek falai pedig nem a design miatt lettek lyukacsosak, hanem akusztikai jelentősége van. A falakon több réteg speciális gipszkarton, a talpunk alatt úszóbeton szolgálja a hang továbbterjedésének csillapítását és a rezonancia mérséklését.
A folyosó végén Vas Bence, a Zeneművészeti Intézet igazgatója egy rollerrel
Egy próbaterem a sok közül, speciális szigeteléssel
A 200 fős hangversenyterem
Panoráma a kar saját teraszáról
A beköltözésről az Eozin Magazinon videó is látható hamarosan. Az épületben egyébként szeptember elején már kezdődik az oktatás, kíváncsiak leszünk a diákok milyennek látják majd az új helyüket. Ez ügyben megkérdezzük majd őket is, addig pedig álljon itt egy üzenet nekik:
Utolsó kommentek