Létezik egy villanegyed Pécsett a belvárostól nem is olyan távol, egészen pontosan a Szabadság utca és a Jókai utca déli részei között. A 19. századi villák jó részét már feldarabolták és társasházakat csináltak belőlük, és van köztük olyan is, amelynek fő jellegzetessége, hogy kissé megdőlve áll. A negyeddel szemben, a Szabadság utca túloldalán található a jó ideje elhagyatott Lakits Villa, közvetlenül a Rét utcába vezető átjáró mellett. A sokáig csak hajléktalanok lakta épület úgy tűnik, most esélyt kaphat a megújulásra.

 

Az egykoron szebb napokat látott, 1870-ben épült villa egy 200 millió forintos beruházás révén, részben pályázati támogatással születik újjá. A műemlék épület szerencsére nem jutott arra a sorsra, mint névrokona, a Szigeti úti volt Lakits-laktanya, amelyet még 2007-ben dózeroltak le azzal a szándékkal, hogy helyén egyetemi campust alakítanak ki. Azóta sem történt semmi, a területen építési törmelékek kupacai hevernek.

 

 

A forgalmas Szabadság utca leglerobbantabb épülete mellett már mindenki csak legyint, annyira hozzátartozik az utcaképhez, még ha rossz értelemben is. Az épületben a leendő Pécsi Üzleti és Virtuális Inkubátorház kap helyet, mely működési és működtetési alapelveinek fókuszában a kezdő (0-3 éves) vállalkozók és vállalkozások támogatása és segítése áll kedvező árú bérleti díjjal, a bérlőket segítő szolgáltatásokkal, például recepcióval, bérelhető technikai eszközökkel, bérelhető tárgyalóval, irodahotel szolgáltatással, szakemberek segítségével, bérelhető oktató termekkel. Mindez egy reprezentatív, különleges építészeti értékeket hordozó épületben megvalósítva.

 

 

A Lakits Villa rövid története

 

A Lakits-villa korai historizáló (romantikus) stílusban épült. Tervét Petz Ferenc 1869-ben rajzolta meg. A Piatsek tanítvány, pécsi építőmester a XIX. sz. közepének – 3. negyedének jó átlagos tehetségű kismestere volt. Ismereteim szerint, a Lakits-villa a főműve. A tervtől részleteiben kissé eltérő, némileg egyszerűbb formában valósult meg a következő években. Az építtető Lakits (Lakics) Xav. Ferenc (ifj.) vaskereskedő volt. A kereskedő családból származó, a város vagyonos patrícius famíliái közé sorolt, házassága révén a Piatsek családdal rokonságba került polgár üzlete és lakása a Király utcai házában volt (ma 9. sz.). A kistermetű Lakits a kor pécsi közéletének aktív szereplője, a kulturális ügyek előharcosa volt. Vagyona, összeköttetései, aktivitása révén adtak a szavára. A helyi hagyomány szerint, az akkori városon kívül eső, reprezentatív nyaralót azzal a céllal építtette, hogy az itt rendezendő összejövetelek révén, eladósorba került leányainak rangos férjet szerezzen. A vagyon mellé társadalmi emelkedést akart biztosítani gyermekeinek, arra számítva, hogy a Pécsett állomásozó császári lovasezred tisztikarának fiatal, pénztelen arisztokratái között talál majd számukra kérőt. Ezek sűrűn vendégeskedtek házánál. A kortárs visszaemlékezés szerint, nem sajnálta a pénzt a kis kéjlak berendezésére sem, amelyet valóságos kis múzeumnak tituláltak. Feltehetően díszkert is tartozott hozzá. A családfő nagyra törő terveiből nem lett semmi. Gyermekei megfelelő pozícióba kerültek, de a polgárság körén belül. Ráadásul, Lakits költekező életmódja, hanyag üzletvitele miatt, a vagyon is elúszott a nemsokára bekövetkezett csődben.

 

 

Az 1887-es házszámjegyzékben már új gazdája van a villának. Később a város tulajdonába került, és bérházként funkcionált. Több lakásra osztották, ami átalakításokkal, új válaszfalak építésével járt. A régi telket felosztották. Így a melléképületek mások kezére kerültek, s a villa mellé új házak épültek. Az 1940-es évek 2. felében egy ideig NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a szerk.) kollégium kapott helyet benne. Később ismét lakások voltak a házban. Az állami tulajdonba vett ingatlan kezelője nem sokat törődött a már 1958-ban műemlékké nyilvánított villa karbantartásával. Védettsége dacára, műemléki értéke az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, műszaki állapota romlott. Az épülethez É-ról csatlakozó, nála fiatalabb, földszintes lakóházat az 1970-es években bontották le.

1990. k. kiüresítették a lehasznált épületet, tervezve felújítását. Ez volt a kezdete a rohamos pusztulásnak, mivel a ház azóta is üresen áll. A helyreállítási kötelezettségtől a tulajdonossá lett Önkormányzat a privatizáció útján szabadult meg. A következő években a villa gazdái gyakran cserélődtek. A műemléki helyreállításra mindegyik kötelezettséget vállalt, de az csak nehezen indult el. Amikor elkezdődött, abban sem volt köszönet. A hol meginduló, hol leálló kivitelezés szinte több kárt tett a védett épületben, mint hasznot. Közben az értékes tartozékoknak lába kelt, v. elpusztultak. Az épület 1995-ben elvégzett műemléki kutatásának dokumentációja hiányos, a rekonstrukcióhoz csak korlátozottan felhasználható. Például az értékes tartozékok (vasrács, szobrok, stb.) felmérését, lényeges adatait, megfelelő fényképeit nem tartalmazza. Mára a Lakits-villa egykori önmagának csak az árnyéka. A helyi műemlékvédelem állatorvosi lovának minősíthető épület műemléki értéke az elmúlt évek során az eredetinek a töredékére csökkent.

(részlet Sonkoly Károly tud. kutató (MvTI., Kutatási Oszt.) munkájából - 2007)