A nyolcvanas években szinte minden nappali szekrénysorán volt egy Szalonnázó paraszt, nem beszélve a piros és világoskék eozin kerámiaszettekről, a törékeny kulacsról vagy a ballagásra, nyugdíjazásra, esetleg esküvőre kapott Zsolnay porcelánokról. Felmérés nem készült róla, de erősen valószínűsíthető, hogy az ország legtöbb háztartásában van legalább egy Zsolnay kerámia, még ha az ott lakók nem is tudják, hogy az történetesen Pécsről származik.
Most bárkinek lehetősége nyílik, hogy megmutassa mit rejt az otthoni vitrin és közszemlére teheti Zsolnay relikviáit, a kerámiákkal vagy a gyárral kapcsolatos sztorijait, fényképeit.
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. által meghirdetett pályázat célja, hogy bemutassa, miként épültek be tulajdonosaik életébe a Zsolnay porcelánok, milyen helyet foglaltak el a lakásokban és ha használták, hogyan használták azokat. Egyfajta szocio-kulturális tárlat készül a majdan beküldött tárgyakból, fotókból és történetekből, melyet várhatóan október második felétől a nagyérdemű is megtekinthet majd.
A porcelánok és fényképek mellett amatőr gyűjtők vagy egykori Zsolnay-alkalmazottak olyan tárgyait (pl. munkakönyv, dokumentumok) is várják a szervezők, melyek hozzájárulhatnak a Zsolnay-gyár, szellemiség és tárgykultúra megismeréséhez.
Sétáló Ferenc is hasonló dolgokal örvendeztette meg a szervezőket. Feleségének anyai nagyapja dolgozott a gyárban a 20. század első felében. A füzet, amiből a képeket befotózta és beküldte, nagy valószínűséggel nem került kereskedelmi forgalomba, így eszmei értéke szinte felbecsülhetetlen.
A pályázat részletei
itt olvashatók.
Utolsó kommentek