A szobrász a történelmileg igencsak nehéz időszakban a gyermeki világot jelképező mese- és állatfigurákon keresztül fejezte ki gondolatait, s nagy ritkán Kalotaszegre hazajutva édesapja, édesanyja, rokonai, ismerősei adtak újabb témákat az alkotáshoz. 1945 őszétől a Pécsett működő Magyar Porcelán Műhely formatervezője volt, 1948-ban a kis üzemet – megelőzendő az állomosítást – bezárták és felszereléseit eladták. Sinkó az államosított Zsolnay-gyárban évekig tehetségéhez, tudásához méltatlan beosztásokat és feladatokat kapott, többek között fizikai munkás, dekorégető volt, de az alkotást ebben az időszakban sem hagyta abba. Pályáján az újabb kedvező fordulat 1953-ban következett be, amikor újra tervező lett. 1953-tól 1961-es nyugdíjazásáig 75 tervét vezették be a formakönyvbe, 1962 és 1965 között további tíz modelljét fogadták el. Ekkor Budapestre költözött, ahol haláláig, 1976-ig élt.

 

Fritz Péter, a november 12-én megnyíló pécsi kiállítás főszervezője 19 éves korában kezdett foglalkozni Zsolnay-tárgyak gyűjtésével. Elsőként nagyszülei Sinkó-féle figuráihoz hasonló műtárgyakat szeretett volna beszerezni, és a gyűjtés fokozatosan szenvedélyévé vált. A fiatalember célja, hogy minél több embernek örömet szerezhessen a Sinkó András szobraival, hiszen úgy véli, a termékeny és igen tehetséges alkotó sokkal több figyelmet és megbecsülést érdemelne.

 

A kiállítás helyszíne: Kiméra Tetőgaléria (Pécs, Váradi Antal utca 5/a)

Megnyitó: 2011. november 12-én, 11.00

Megtekinthető: 2011. november 12-november 30., hétfőtől-péntekig: 10-16 óráig, szombaton 10-13 óráig.

A belépés díjtalan.