Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. Eozin Blog RSS Feed

centr1.jpg

Az ismereteim- és a toleranciaszintem határait egyaránt kitágította a Centropa Magyarország „Történetek egy családi albumból" című válogatása, mely a Zsolnay Kulturális Negyed Inkubátorházában volt látható október 5-26. között. Első ránézésre csak egy szokványos tárlatnak tűnt...

Két héttel ezelőttig meglehetősen keveset tudtam a zsidóságról. Régi történelemórák információ-lakomáiból elvétve felszedegetett morzsákon és az antiszemita szólamok uszító jelszavain kívül mást nem igen tudtam volna felmutatni a témában való tájékozottságom jeleként. Ezen talán nincs is semmi csodálkozni való, hiszen a lehetséges világok lehető legjobbikában (Magyarország 2012) nem a tények tisztánlátásával és az elfogulatlan véleményalkotással érdemelhetjük ki a társadalom baráti vállveregetését. Manapság mindenki „cigány" és mindenki „zsidó", aki pedig a békíteni akarás magatartását veszi magára, az hazafiatlan áruló. Outsider, akárcsak a viccbéli nyuszika: ha van rajta sapka azért, ha pedig nincs, akkor azért. Késő őszi, mégis napos idő lévén, rajtam semmiféle fejfedő nem volt október 18-án, amikor a Zsolnay Negyed Inkubátorházához indultam, hogy megtekintsem azt a kiállítást, amitől a fejemben élő zsidóság-puzzle valósághű kirakását reméltem.

A bécsi székhelyű Centropa Közép-Európai Kutatási és Dokumentációs Központ részeként működő Centropa Magyarország Non Profit Kft. célja és az én elvárásom pedig a vártnál is jobban összetalálkoztak. Történt ugyanis, hogy a tágas teremben kiállított paravánok között járva a magyar ajkú, közép - és kelet-európai zsidóság múlt századi történetének kendőzetlen tényeire voltam kénytelen rádöbbenni.

centr2.jpg

Olyan múltra, amin – némelyek merész próbálkozásai ellenére - lehetetlen akár egy árnyalatnyit is szépíteni. Órányi barangolásom alatt gondtalan jövőben bízó emberpalánták és 'csakazértis' büszke felnőttek invitáltak a 70-80 évvel ezelőtti mindennapjaikba. A tematikus rendezettségben (Iskola, Munka, Szabadidő, Nyaralás, Katonaság, Vallásos élet, Portrék, Holokauszt) bemutatott archív képek egészen közelivé hoztak marhavagonnyi-sorsokat. Életutakat, melyekre a felfokozott gyűlölet el nem múló sorszámokat égetett. Esküvő, temetés, focimeccs, bál, kirándulás, tanóra – ezen életepizódok horizontján sárga rongy-csillag feljövetele jelezte a már küszöbön álló sötétséget. Az emberiség egyik leghosszabb éjszakáján milliók hajtották örök pihenésre fejüket. Azon kevesek közül, akik rémálmaikból ébredve, de mégis új reggelre virradhattak, voltak és vannak, akik mertek mesélni. Tanúskodni nekünk mindarról, ami számunkra talán mindvégig csak a történelemkönyvek egynéhány oldala volt. Olyan évekről, amikor emberek és emberek között áthidalhatatlan szakadék húzódhatott, amikor a moralitás, az erkölcsiség és a humanitás szinte megszűntek létezni.

A kiállított családi albumok sok esetben még ma is élő szereplői pedig – bár a fékevesztett dühöngés elszenvedői voltak -, az élet szeretetén átszűrve az embertelenség időszakából is megőrizték letűnt napjaik boldogabb emlékeit. Mozzanatait egy szörnyű kornak, melyben azért mégis csak adódtak alkalmak az örömre és a szeretetre. Az érdeklődő figyelemtől ismét megelevenedő képek és személyes beszámolók is nagyobb részt az utóbbiakról, mintsem a gyötrelmek óráiról mesélnek. Nem szánalmat akarnak ébreszteni, csupán kicsit rávilágítani arra, hogy bíró és elítélt végtére is ugyanolyan emberek. Épp ezért talán nem is fontos feltennünk egymásnak a túlzottan égetővé felnagyított kérdést: Minek nevezzelek?

centr3.jpg

Fontos még leszögezni azonban, hogy a Centropa vándorkiállítása a 2000 óta folyó projekt csak egy egészen kis szegmensét hozta el Pécsre. A gyűjtemény teljes interjú, - kép,- és videóanyaga ugyanis megtekinthető a www.centropa.org internetes portálon, ahol az 1300 interjú, és az interjúalanyokhoz tartozó 22000 digitalizált fotó mellett a Centropa saját oktatási programja, valamint a „border jumping" nevű közösségépítő projekt is helyett kapott. Mindezek pedig méltó eszközei egy olyan vállalkozásnak, ami a számtalanszor csak mondvacsinált ellentétek enyhítésére tesz kísérletet.

A bejegyzés trackback címe:

https://eozin.blog.hu/api/trackback/id/tr704882001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.