Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. Eozin Blog RSS Feed
 
Múlt héten nyílott a Művészetek és Irodalom Házában a Hétköznapok Zsolnayja, ahol a Szalonnázó paraszttól kezdve a piros eozinból készült szobaszobrokon keresztül régi relikviákig és fotókig számos tárgy idézi fel a pécsi legendát. Mindeközben a Ferencesek utcai Ezüstláz Ékszergalériában az Iparművészeti Múzeum Zsolnay tetőcserepeiből készült ékszereket mutatták be. Most pedig itt a legújabb: Sinkó András (1901-1976) szobrász 200 Zsolnay-porcelánfiguráját állítják ki november 12-től a Kiméra Tetőgalériában.
 
Sinkó András szobrász Gyerőmonostoron született. Elsőként a fafaragás, majd már elemista korától az agyag megmunkálása foglalkoztatta. Tanulmányait a Székelyudvarhelyi Agyagipari Szakiskola után a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola agyagipari, majd az Iparművészeti Iskola szobrászati szakán folytatta. 1928-1930-ig Párizsban élt, ahol Konrád Ignáctól elsajátította a rézkarcolás fortélyait.
 
1930-ban visszatért Magyarországra, anyagi helyzete jobbra fordult, immár saját műtermében alkotott, azonban valamennyi alkotását ott hagyta, amikor 1936-ban Pécsre költözött. Kiemelkedő tehetségét 1935-ben Mattyasovszky-Zsolnay László és felesége, illetve a Zsolnay-gyárat képviselő Weiss Jakab fedezték fel, ők hárman az Iparművészeti Társulat kiállítótermében rendezett tárlaton tettek látogatást.
 
 
A szobrász a történelmileg igencsak nehéz időszakban a gyermeki világot jelképező mese- és állatfigurákon keresztül fejezte ki gondolatait, s nagy ritkán Kalotaszegre hazajutva édesapja, édesanyja, rokonai, ismerősei adtak újabb témákat az alkotáshoz. 1945 őszétől a Pécsett működő Magyar Porcelán Műhely formatervezője volt, 1948-ban a kis üzemet – megelőzendő az állomosítást – bezárták és felszereléseit eladták. Sinkó az államosított Zsolnay-gyárban évekig tehetségéhez, tudásához méltatlan beosztásokat és feladatokat kapott, többek között fizikai munkás, dekorégető volt, de az alkotást ebben az időszakban sem hagyta abba. Pályáján az újabb kedvező fordulat 1953-ban következett be, amikor újra tervező lett. 1953-tól 1961-es nyugdíjazásáig 75 tervét vezették be a formakönyvbe, 1962 és 1965 között további tíz modelljét fogadták el. Ekkor Budapestre költözött, ahol haláláig, 1976-ig élt.
 
Fritz Péter, a november 12-én megnyíló pécsi kiállítás főszervezője 19 éves korában kezdett foglalkozni Zsolnay-tárgyak gyűjtésével. Elsőként nagyszülei Sinkó-féle figuráihoz hasonló műtárgyakat szeretett volna beszerezni, és a gyűjtés fokozatosan szenvedélyévé vált. A fiatalember célja, hogy minél több embernek örömet szerezhessen a Sinkó András szobraival, hiszen úgy véli, a termékeny és igen tehetséges alkotó sokkal több figyelmet és megbecsülést érdemelne.
 
A kiállítás helyszíne: Kiméra Tetőgaléria (Pécs, Váradi Antal utca 5/a)
Megnyitó: 2011. november 12-én, 11.00
Megtekinthető: 2011. november 12-november 30., hétfőtől-péntekig: 10-16 óráig, szombaton 10-13 óráig.
A belépés díjtalan.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eozin.blog.hu/api/trackback/id/tr863365640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

futótűz 2011.11.11. 06:52:30

Emlékezetem szerint - évekkel ezelőtt (?)- volt honlapjuk, amit valahogy most nem találok meg. Szerintem lenne értelme "életre kelteni."

oantik 2011.11.11. 11:07:27

Mindenkinek nagyon ajánlom ezt a nagyon színvonalas,anyagában kimerítően tökéletes kiállítást.Nagyon örülők hogy vannak még ilyen fiatalemberek akik nem csak a szórakozás,hanem az értékmegőrzésben is örömet látnak.Köszönjük neked Fritz Péter óriási élmény volt.