Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. Eozin Blog RSS Feed
 
Ígéretünkhöz híven folytatjuk interjúsorozatunkat, amelyben a pécsi elektronikus zene jelenlegi helyzetét boncolgatjuk, és megpróbálunk valós képet festeni az aktualitásokról illetve a jövőről. Eddig Bodoo osztotta meg gondolatait és véleményét a témáról, aki, mondhatni a nagy öregek táborát gazdagítja ennek a Pécsett nem túl régi mozgalomnak, most viszont következhet korban a kontra, a város legifjabb DJ csoportosulása a Space Inhalerz tagjainak személyében.
Egy lány, három fiú és mindegyik DJ. Kábé ez a Space Inhalerz, illetve ők azok akik rendre felrázzák a pécsi éjszakát lemezjátszóikkal és nem ritkán teltházas bulikat csinálnak a ZION nagytermében. Boci, deadhead, SerJoe és chromeshelter a meglehetősen hosszú, de velős interjú első részében múltról, csapatfílingről, fiatalokról, agresszióról, minőségről és természetesen dubstepről mesél.
 
Miért pont a lemezjátszó? Hogy hogy nem gitárt ragadtatok vagy mikrofont?
 
SerJoe: Én zenéltem régen zenekarban. Basszeroztam, még a régi Stunczorgóban próbáltunk.
 
boci: Tök fura a zenével való kapcsolatom, ugyanis már kis koromban hihetetlen mennyiségű zenét hallgattam, ezzel borítottam ki a szüleimet. A barátaim meg mindig azzal szekáltak, hogy nem tudhatom több ezer zenének a szövegét fejből… pedig de. Aztán egyszer a Toxicban egy filmes szakesten villant be, ahogy hallgattam a zenét, hogy ezt én is szívesen csinálnám. Ez volt kb. 5 éve. Majd beálltam a pult mögé, aztán megszerették az emberek, végül jött a Space Inhalerz. Amúgy sose gondoltam arra, hogy én most DJ leszek, csak egyik dolog jött a másik után.
 
deadhead: Én újságíró vagyok, régebben blogírással is foglalkoztam. Nekem ez a kommunikáció egyik formája, vagyis nem egy blogbejegyzést írok arról, hogy egy számban micsoda basszus van, hanem odamegyek, felteszem, az emberek meg jobb esetben felvisítanak. Amúgy semmilyen hangszeren nem játszom.
 
chromeshelter: Nekem viszonylag természetesen jött az elektronikus zene. Amikor elkezdtem otthonról eljárkálni, akkor még a Rák-ban mentek a hajdani hip-hop-os, majd picit később a breakbeat-es, DNB-s estek a Carbothronic szervezésében. A hip-hop-után nálam a drum and bass hódított, aztán a grime, majd a dubstep. Most is utóbbi kettőt hallgatom és játszom.
 
Miért nem szólóban zenéltek? Csapatban könnyebb?
 
D: Bocival és Balázzsal (Chromeshelter, a szerk.) már a PTE bölcsész karának magazinjánál, a PécsiBölcsésznél is együtt dolgoztunk, így eléggé természetes volt az is, hogy együtt kezdünk valamit csinálni. Csapatban könnyebb megváltani a világot.
 
C: Több stílusban teljesen naprakésznek lenni nagyon nagy, szinte lehetetlen feladat. Mindegyikőnk különböző zenei spektrumokat fog le, annak ellenére, hogy vannak átfedések. A cél, hogy mindenki, aki eljár a bulijainkra megtalálja azt, ami neki tetszik. A partikon 45 percenként váltjuk egymást, hogy fenntartsuk a változatosságot. Ha valaki kimaradna ebből a csapatból, az már nagyon más hangulatú buli lenne.
 
Majdnem olyanok vagytok mint egy zenekar: ha egy valaki lelép már nem működik a dolog.
 
S: Ja, csak mi nem próbálunk.
C: Mindenki külön építgeti a dolgait, a bulikon meg összerakjuk, amink van.
 
A pécsi partiéletbe akkor csöppentetek, amikor a legendás helyszínek bezártak. A változatosság ezen hiánya mennyire nehezíti meg az érvényesülést, a fellépési lehetőségeket?
 
D: Igen, a Kinoban például csak két bulink volt, mielőtt bezárták.
 
B: Nagy szerencsénk volt, hogy lehettünk még a Kinóban, hiszen ez volt az első két bulink, innen indult a Space Inhalerz, meg amúgyis imádtuk a helyet és rettentően sajnáljuk, hogy bezárt.
 
C: Amúgy majdnem mindegy a hely. A Zionba való kimenetelt sem tartom például kényszerűségnek. Jelenleg ugyanis a Zion talán a legalkalmasabb hely egy tombolós, több, mint 500 fős buli megtartására. Majdnem olyan, mint régen volt a PEK (Pécsi Egyetemi Klub, a szerk.), meg mint az IH nagy terme. De a Pécsi Est Cafét is nagyon szeretjük. Jó helyen van, és megvan a maga hangulata, klubestekre szerintem a legalkalmasabb.
 
A tavalyi West-Balkános eseményekről Bodoo-t is kérdeztük, ti sem maradhattok ki. Hogy látjátok, változott valami a történtek hatására, éreztetek ebből valamit?
 
C: A klubok jobban vigyáznak, de a biztonság Pécsett szerintem soha nem is jelentett problémát. Mi is mindig figyeltünk arra, hogy ésszerű korlátok között mozogjon a dolog. Vagy a korhatárokat változatjuk, vagy például a születésnapi bulinkon több biztonsági őr volt a megszokottnál. De itt Pécsen azért más a helyzet, itt 3000-es tömeg nem nagyon van.
 
 
Azért is aktuális a téma, mert a fiatalabb korosztály jelentős részét képezi a közönségeteknek, akik ugye nem minden esteben tudnak viselkedni, vagy nem úgy.
 
C: Akik nem járnak a bulijainkra, azoktól sokszor hallom vissza, hogy milyen fiatalok is járnak az estjeinkre. De ha belegondolok, hogy 16-17 évesen már én is ott voltam egy csomó helyen, ez mára már tök természetes. Tény, hogy a 20-23 éves korosztály, akiknek eredetileg elkezdtük szervezni a bulijainkat és a 17-18 évesek között hatalmas szakadék tátong. Minden bulit megpróbálunk úgy pozícionálni, hogy mindenki beférjen és mindenki jól érezze magát. Nem lehet elzárkózni a fiataloktól, mert pár év múlva ők lesznek a korosztály. Meg kell adni nekik is a lehetőséget, hogy megtanuljanak ilyen helyzetekben viselkedni.
 
A dubstep nálatok is hangsúlyos műfaj, hogyan viszonyultok a legújabb változásokhoz?
 
C: Én játszom leginkább dubstepet, mostanság kezdek már egy picit eltávolodni tőle, mert nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban nagyon rossz zenék jöttek ki ebben a műfajban.
 
A lakossági dubstepre és a hasonló langyos dolgokra gondolsz?
 
C: Pontosan. Nagyon sok bulijainkra járó emberrel tartom a kapcsolatot, és amikor kiraknak egy-egy zenét a facebook-ra és hallom, hogy ez is meg ez is a Petőfin megy már, akkor... Amíg a cOp rakott a Rákban bulik elején dubstepet, és maréknyi ember lézengett rá... a városban is maximum 30 ember tudta, hogy mi ez a műfaj, akkor senki nem gondolta volna, hogy ez a helyzet ennyire brutális lesz. Bár tény, hogy ezek a zenék már nagyon messze állnak az eredei koncepciótól.
 
D: Amikor az első bulijaink voltak, Balázs rendszeresen kiürítette a termeket.
 
C: Régebben nem lehetett fő időben dubstepet játszani, mert az emberek kirohantak a teremből amikor meghallották. Most meg befelé rohannak fejvesztve. Az alapvető baj szerintem az, hogy eltolódott a hangsúly. A dubstep-ből kikerült a dub, és már rég nem a basszusokon meg a mélyeken van a hangsúly...
 
D: Mostanában alig jönnek ki olyan zenék, ahol a basszust a torkunkban érezzük.
 
C: Körülbelül két éve játszom. Most csináltam egy számvetést a zenéimben, és amíg tavaly nyáron összejött kb. 300 olyan szám, amit nagyon szerettem, idén nyáron kb. 100 ilyen volt, ebből kb. 15, ami kiemelkedő. Elképesztően silány zenék jönnek ki, de nem csak a dubstepben, hanem kb. minden hasonló stílusban. Azt várom, hogy az emberek megunják, elfelejtik egy időre és akkor majd később újra elő lehet venni. A most menő producerek közül gyakorlatilag mindenki ugyanazokat a hangokat használja, az egész stílus teljesen kiszámítható és unalmas lett.
 
Bodoo a vele készített interjúban hideget és meleget is mondott a dubstepről, idézem: „Szerencsére nem túl új, ezt onnan is lehet tudni hogy kommercializálódott és még félre is nevezik. Az aktuálról keveset hallasz itthon, mert még nem ért el ide. Magyarországon erős kilencvenes évek van még...” illetve: „Szeretjük. Sok mélynyomó kell hozzá, és ha van sok mélynyomó, akkor lehet a kezdeni a dub zenével ami után eljutunk a dubstepig, ami sok embernek idegesítő csattogás, míg másoknak az élet.”
 
C: Nagyon sok, szerintem jó producer, aki régen dubstepet csinált elment valamilyen más irányba. Garage vagy house zenét csinálnak és a dubstep elemeit átmenekítik más műfajokba. A dubstep sokáig egy nagyon mély stílus volt, de a mostani mainstream megjelenéseknél már csak az agresszió a lényeg. A mai fiatalok közül sokan nem a nekik tetsző zenét vagy egy bizonyos hangulatot keresnek, csak tombolni akarnak. Van ez a mostani legfiatalabb korosztály, aki amikor elmegy bulizni szét akarja verni a világot. Volt egy pillanat egy korábbi estünkön, amikor konkrétan megijedtem: R-nolddal zenéltünk egy viszonylag lájtosabb zenét játszó srác után, és amint elkezdtük a szettet valami agresszívabb dubstep trekkel, a közönség egy csoportja a révülettől neki állt ököllel verni a színpadot.
 
D: A dubstep az új metál. :)
 
C: Ez annyiból rossz, hogy sajnos valamennyire minket is belekényszerítenek a keménykedésbe, mert azért részben ki kell szolgálni a közönség igényeit. Annyira megváltoztak a szokások, hogy Boci dallamos, finomabb zenéire, amik régebben a buli alapjait jelentették, arra most unatkoznak az emberek.
 
Boci: Ez sajnos így van. Kb. másfél évvel ezelőtt még lehetett építeni a minimal technora vagy a lágyabb, elektronikusabb dolgokra, ma már ezt nem lehet. Ez szerintem azért van, mert ez a generáció már nem zenét hallgatni jön, hanem tombolni. Ha jól emlékszem Müller Péter Sziámi mondta, hogy nem zenét hallgatni járunk koncertekre elsősorban, hanem állatkodni.
 
Régen ugye még kuriózumnak számított a dubstep is.
 
C: Vannak partysorozatok Pesten, ahol egész este veretős zenék mennek. Párszor végighallgattam ezeknek a DJ-knek a szettjeit és azt láttam, hogy az ő – a miénknél is jóval fiatalabb - közönségüknek tök mindegy, hogy mi megy, csak durva legyen. Végig a maximumon van minden. Illetve ott próbálják tartani. Csomó producer van, aki pedig ezt az igényt kielégíti, vannak, akik gyakorlatilag hetente jönnek ki új cuccokkal.
 
D: A drum and bass-szel is ugyanez a helyzet. Az is egész más hangulattal kezdett, aztán jöttek az agresszívabb cuccok, a fénykor, a tetőpont, végül elért egy olyan szintet, hogy nem lehetett már hova fokozni, lehanyatlott, elfelejtődött. Most meg megint megjelent és megint marha jó.
 
C: Egy szettben kb. negyed órányi drum and bass-t tökre csípnek az emberek, hiányzik nekik a pörgés.
 
D: Ebben a városban szerintem a drum and bass nagyon hangsúlyos volt, és ez még most is érződik.
 
Dobj egy lájkot ha tetszett a cikk és a blog:

Szólj hozzá!

Címkék: zene

A bejegyzés trackback címe:

https://eozin.blog.hu/api/trackback/id/tr183148404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.