Eozin Blogger 2011.10.25. 10:49
Pécs és a street art – 3. rész
A kultúra városa sem mentes az összefirkált házfalaktól, azonban nem mindegy, hogy ezek a firkák a mindent beborító tagek – a graffitisek kézjegyei, azaz nevei –, a béna szárnypróbálgatások, vagy esetleg művészi módon kivitelezett graffitik vagy street art rajzok. Előbbiekből és utóbbiakból is van jó néhány városszerte, vannak, amelyek még az ízlés határát sem súrolják, és vannak olyanok is, amik sok művész munkáján túlmutatnak. Persze ez is szubjektív dolog és valóban így is van, de azért lássuk be, meghúzható az a láthatatlan vonal a többségnek tetsző, azaz elfogadott illetve nem tetsző, azaz eltüntetésre érdemes rajzok, ábrák között.
A street art, ha úgy tetszik az új graffiti. A művészi érték mellett a stencilekkel, matricákkal leginkább üzeneteket, véleményt közvetítenek, bár akad nem kevés példa az öncélúan fújogatott, ragasztgatott ocsmányságokra is. Nézzünk egy-két példát mindegyikre, ezúttal a Hungária út-Ferencesek utca-Vörösmarty utca vonalon sétálgattam.
A Hungária úton a belváros felé haladva tölti mindennapjait ez a fej nélküli pár, akik a graffiti stílusjegyeit hordozzák magukon, de a helyszín, a megvalósítás és az összkép mégis túlmutat ezen a kategórián.
Továbbhaladva a Ferencesek utcája felé, a Ferencesek templom tövében kacsint pimaszul a város felől érkezőkre ez a kidekorált kapcsolószekrény, amelynek díszítője feltehetően nem a Jancsó-féle Anyád! A szúnyogok című film hatására ragadott festékszórót és fújta fel ironikus célzattal művét. Mindenesetre szorult bele gondolatiság, piros pont.
A Szent István téren szerencsére nem nagyon találni rajzokat, oda nem is nagyon való, az a hely maradjon a történelemé és a zöldé. Ellenben kissé tovább haladva, az Apáca és a Janus Pannonius utcát összekötő Vörösmarty utca felé ez a tendencia már lényegesen megváltozik. Ifjú titánok gyakorlófelülete lett az Egészségügyi Főiskola épülete és a vele szemben álló tömb is.
Itt több olyan ábrával is találkoztam, amit inkább ne publikáltak volna, például a lány portréja, akiben én felismerni vélek valakit, de inkább nem tippelgetek. A „kimittud” és a „happy birthday” feliratokkal lehetett volna még szöszölni a papíron.
A dobókocka viszont látvány szempontjából jó ötlet, a megvalósítás kissé rohammunkában készülhetett.
Visszakanyarodva a Papucs és a volt Dante felé belebotlottam jó pár ötletes és szellemes rajzba, sőt az Esze Tamás utcai, állandóan zárva tartó nyilvános WC is szépen körbe van rajzolva, de ezekről majd legközelebb…
1 komment
Címkék: képzőművészet street art
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eozin.blog.hu/api/trackback/id/tr863328314
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek